Pages

Esélyem van belehalni az unalomba.... szerintetek akkor a purgatóriumban kötök ki? Akkor komálhatnék Vergilius-szal, megvitathatnánk a régi dolgokat és megtaníthatnám magyarul, cserébe ő engem latinul :P

Ma úgy hajnali negyed négy tájban kerültem ágy közelébe, mivel estefelé volt szerencsém pár órát aludni, annyira kifárasztottak a lurkók. Pedig csak akkor alszok d.u., ha beteg vagyok. Ami mostanában elég gyakran előfordul :S Lehet, érzem már a suli előszelét?

Hatkor akartam felkelni, aminek megint az lett az eredménye, mint tegnapelőtt.... Elvegetáltam az ágyban 3,5 órát, hülyeségekről álmodtam, majd szokásosan beleszőtte a tudatalattim a történetbe az idegesítő csengőhangom. Nem szokásom dobálni a telefonom, ha leesik, akkor is fél órát siránkozom, hogy jajistenem, most meg lazán levágtam az ágyról azt a nyamvadékot. És kezdődhetett a reggeli rutin. Sörénnyel, karikás szemekkel múmiát idézve kikászálódni az ágyból, befókuszálni az ajtót, majd visszahanyatlani az ágyra, úm. nincs erőm még elmenni messzebb, távkapcs. a kézbe és pörgetni a csatornákat, amint hülyébbnél hülyébb és értelmetlen műsorok vannak (egyszer. ha rettenetesen unatkozok, kivesézek egy-két ilyen kapitális baromságot). Pont ideális, ha kómás az ember és fel akar ébredni.

Majd elkezdtem takarítani, csak úgy, hogy hasznos dolgot is csináljak ezen a héten. Utána jött sorban minden- 106 könyvet besoroltam a házi könyvtárba, kiválogattam a töris regényeket, félretettem, hogy tudjam, merre találom őket, majd ábécé sorrendben felpakoltam az összeset a polcra.... Ezek csak a nyári szerzemények egy része (tudjátok, meséltem a szomszéd nénitől, tőle vettük :)). Lassan már szekrényt kell venni, mert így is vannak könyvek, amik a földön, más könyvek előtt, vagy az asztalon foglalnak helyet. Sőt! Egyet a ruhásszekrényemben és a táskámban is találtam :D

Holnap ugye skodálatos, fenomenális és mennyei fellépésen leszek, vasárnapra meg grillezést terveztem, amiből megint csak nem lesz semmi, tudom jól. Ha valaki rászánja magát a takarításra, az becsülendő és dicséretes dolog, de ha 4 ember közül csak 1 valaki teszi ezt meg, nos, azt hiszem, erre mondják, hogy szívás. Én hiába pörgök, gyártom az ötleteket, ha le vagyok szavazva, mert senki nem segít. Most így gondolkozom, hogy a grillsütő is megvan vagy 2-3 éve, még egyszer sem használtuk. A szülinapom sem lett megünnepelve (családon belül, mert ugye "bulizni" elmentünk, szóval részemről kész is van), mint úgy egyik évben sem volt. Am. érdekes, hogy csak nekem szokták elfelejteni a családtagok a névnapom meg a szülinapom. Azt hittem, hogy csak bemagyarázom, és elpoénkodtam rajta, hogy nekem sem jut eszembe soha (ami így is van, mindig elfelejtem, mert nem engem kell ünnepelni sztem), de azért az nem tetszett, mikor másnak volt a vmilyen napja, én csak másnap jutottam odáig, hogy megajándékozzam, aznap persze sok jót kívántam neki, és mit mondott az ünnepelt? Hogy köszi, engem el is lehet felejteni, stb.... Nem azt mondom, hogy ugráljanak körbe, de azért vegyék már észre magukat. Sosem kértem, hogy ünnepeljenek meg, mert ki vagyok én? Én csak egy szerencsétlen vagyok, aki megpróbál mások kedvére tenni, és mindig saját magát szorítja háttérbe. De azért néha egy kis elismerés jól esne, bárki bármit mond. Még ha csak egy kösz, b.meg is... :(

0 megjegyzés: