Római viszontagságaim

Természetesen mesés római utam sem maradt el pech nélkül. Időrendi sorrendben. 3. nap elhagytam 50 Euro-t. Hozzá tartozik, hogy előző nap egy pocsolyába tettem bele a hátizsákomat a Pantheonnál egy étteremben, és totál átázott az egész. Az újság és a pénztárca. Újságot újravettem, mert egy nagyon szép Nat. Geo. töris szám volt, tele-tele ókorral. A papírpénzeket a szálláson kiteregettem, szerencsére reggelre megszáradtak. 3 db. 50 Euro-t tettem be a pénztárcámba. Egyszer fizettem 5 Euro-t egy 50-essel. Ezután vettem észre kb. 1 órával, hogy már csak 1 db. 50-esem van. Valószínűleg a papírboltban két db. 50-es összetapadt...úgyhogy a ceruza nekem nem 5 Euro volt, hanem 55. sírsírsír.

Ugyanezen a napon, tehát a 3. nap közepén vettem észre, hogy a leggyengébb minőségű képeket készítettem a fényképezőgépemmel. Azon agyaltam kb. 1 óráig, hogy hogyan legyek öngyilkos. Aztán utolsó nap visszamentünk ezekre a helyszínekre, és csináltunk nagyfelbontású képeket. Ekkora ökröt!

Szerdán hajnali 3-kor értünk haza, ahol meglepi várt: kicserélték a lépcsőház bejárati ajtóját. Amit tudtam ugyan, de nagyon nem tudatosult bennem, hogy ahhoz új kulcs is dukál. Úgyhogy simán ment minden, de az utolsó akadály, a bejárati ajtó kinyitása nagy kihívást jelentett. Azon filóztam, hogy kinél kisebb ciki beégni. Aztán a földszinti középkorú párt választottam, mert van egy kamasz fiúk, és a pasi ismeri fatert. Egyből ki is nyitották. Pár nap múlva mentem elnézést kérni, és közölték, hogy fent voltak, mert a csaj fél 4-kor indult dolgozni. Úgyhogy végülis megúsztam. De nagyon szar érzés volt, hogy csomagokkal felszerelkezve, totál fáradtan és álmosan Rómából jövet a lépcsőházba való bejutás okoz gondot.

Szerencsére más nem volt, de a 3. nap próbára tette a türelmemet! Megyek, pá.

Az elmúlt fél óra történései

Mosok. Róma előtt mostam, hogy ne maradjon szennyes és tiszta cuccokat vigyek, Róma után mosom a római szennyest. És sikerült vizes kézzel hozzányúlnom az öblítős flakonhoz (ez tök röhejes szó, hogy flakon), a kedvenc narancsos illatú öblítőm...és persze kicsúszott a kezemből, több mint a fele kifolyt!!!!!!!!!!!!!!!!! aúaúaúaúaú sírsírsír

Negyed órája csináltam melegszendvicset, kiszedtem a szendvicsmelegítőből, rá a tányérra, jövök be, neki a bezárt ajtónak, az egyik szenya természetesen fejjel lefele a földre, ahol Párduc várta a falatot, de megszívta, mert tök forró volt. Erről megint ennyit! (vörös fej)

Első (és remélem utolsó) szervízes élmény

Szombat este a mobilom úgy döntött, nincs képben a dolgok terén...de szó szerint. A kijelző abszolút sötét volt, mint az éjszaka. Csinálhattam neki bármit: kikapcsolhattam és újra bekapcsolhattam, nyomogathattam a gombokat, mint egy eszelős, könyöröghettem neki, dühönghettem, fenyegetőzhettem...ő kérlelhetetlen maradt. A kapcsolatunk úgy tűnt, zátonyra futott, és meg kell válnom hűséges társamtól. Fájt a szívem érte, főleg a benne lévő adatokért és úgy döntöttem, cselekednem kell, ami általában szervíz felkeresését jelenti, na persze azoknál, akik felismerik a helyes gondolkodásmód mibenlétét. Igen ám, de kis városomban nem igazán található ilyesfajta épület, ha meg mégis, tuti, hogy nem tudnak rajtam segíteni...hétfőn Orosházára mentem, miután kinéztem magamnak egy másik mobilt, ha úgymond az A terv nem jön be, legyen mentőötletem:)...ami befuccsolt, a kiszolgáló mondata után :"Jelenleg 0 darab Sony Ericsson mobiltelefon található az üzletben." Na igen, kénytelen- kelletlen inkább utánakérdeztem egy-két szervíznek a hollétéről, ahol tudnának nekem segíteni. Az elsőben a nő nem volt kompromisszumképes, a másodikban még az adatmentést is vállalták és mondták, hogy szerdán mehetek is érte. Na igen, igaz, 6000Ft lesz, de ha azt nézzük, egy új telefon árának a feléről van szó és teljesen mindegy, ki mit mond, nekem kell a mobilom:P Ma mentem érte és a srác pár perc türelmet kért, mire kiírja CDre az adatokat, és közli az árat: 7000Ft....azt hittem, hogy kirántom a pult mögül és megrázom, hogy azért ez már több a sok(k)nál...de higgadt maradtam és kifizettem a kért összeget. Otthon ugye megkaptam, hogy ennyiért már egy új telót is vehettem volna, de nem értem, miért kell bosszantani, mikor magam is jól tudom, hogy mi a helyzet...viszont azok az emberek keservesen meg fognak fizetni a mulasztásukért, ezt garantálom....na jó, amint kész lesz a kardom, majd garantálom:P

Azóta kényelmesen elvagyok, hagyom, hadd fárasszanak bizonyos emberek, akik minden nap megtalálnak, legalább nem unatkozok...Várom az értelmes embereket, hogy megszabadítsanak:D

Salem Alaikum és Allahu Akbar ugyebár;)